Éjkirálynő

VII. rész Ahogy beléptem az ajtón, azonnal észrevettem. Ott ült a sarokban és kifelé nézett az ablakon. Az eső elállt és kezdett előbújni a nap, lassan felszárítva a kávézó párás ablaküvegét. Az arca ugyanolyan volt, mint akkor oly sok évvel ezelőtt, de a tekintete megváltozott. Valami mély szomorúság ült ki rá, az a fajta, amelyet… Tovább »

Tudtam az IgazatHittem a HazugatVártam a JótEljött a RosszÖlelt a ReményTaszított FelédSzaladtam HevültenLassan MegtörtenSírtam ÉdesenNevettem GyermekenHallgattam KiáltvaSzerettem HiábaÖrültem MagánybanSzomorú VilágbanHivtál KedvesenSzédítőn HevesenHúztál Erővel Sötét LelkeddelLáttál FényesenCsillogón MézesenTöltöttél ReménnyelEllöktél KeményenNéztelek KétkedveBíztam HitemmelAkarlak SzívemmelEngedlek Lelkemmel... Tovább »

Üres minden, tiszta érzés Hív a bánat, elönt a reményVilágos van, de mégis sötétNappal s éjjel telepszik körémA mosoly keserűA bánat édesKereslek tégedBoldogság kérlekPillants felémFogd a kezemSimítsd hajamHadd higgyem, hogy nekem is van.  ... Tovább »

“Nem érted a napot, mért sütNem érted a szelet, mért fújNem érted az esőt, mért verNem tudod az éjszaka, hol lelNem érted a mosolyt, mely szélesNem érted a könnyet, mely ázottNem érted a zenét, mért szólNem értesz semmit, csak sodródszNem érted az időt, mért megyNem érted lelked, mely szenvedNem érzed szíved, mely lüktetCsak éled életed,… Tovább »

VI. rész Szandika kezdte felfogni mi történt itt az előbb, mert miután Sanyi eltűnt a színről súgva meglökött. – Már megint piszkálódott? – mutatott a wc felé.– Csak a szokásos – válaszoltam nagylányosan és folytattam a fogmosást.– Mi ez itt? – rántotta meg a karom hirtelen, szeme idegessé vált. A kezemen lévő kék foltok egyértelműen… Tovább »

V. rész Nem tudtam, hol vagyok. Csak az erős dohányfüstöt éreztem, ami keveredett valami savanyú szaggal, de nem tudom megmondani, hogy mivel. Károly hatalmas hasa magasodott fölém és én undorodva elfordítottam a fejem. Erre ő megragadta a hajam és kényszeríttet, hogy előre nézzek, egyenesen oda. Ekkor elhánytam magam. Fröcskölt szét a váladék, a reggeli vajas… Tovább »

IV. rész Az étterem tele volt. A pincérek szaladtak, úgy hozták egymás után a rendeléseket. Egy hátsó boksz-ban ültünk le, Jonesey, Tilda, Marlene és én. Azt a pezsgőt ízlelgettük, amit az imént tett le elénk a somelier. Moet. Egy igen drága, előkelő pezsgőt. Nem szerettem a pezsgőt, mindig fájt tőle a fejem, de a mai… Tovább »

III. rész Ébresztő!! – ordított egy hang a fülembe. A csipától összeragadt szememet lassan nyitottam ki, még bántott a fény. A fal felé fordultam, hátha alhatok még egy kicsit, de ekkor óramű pontossággal egy kéz lerántotta rólam a takarót. Ekkor már tudtam az alvásból nem lesz semmi. Hiába van szombat, Erzsike fél nyolckor könyörtelenül lecsap…. Tovább »

II. rész Mikor beléptem a bárba, a gyomrom összeszorult az izgalomtól. Egyenesen az öltözőbe mentem. Becsuktam az ajtót és sóhajtva leguggoltam. Hajamat hátrasimítottam, majd felegyenesedtem és az asztalnak támaszkodva a tükörbe meredtem. Annyira összpontosítottam, hogy még levegőt is elfelejtettem venni. Mikor tüdőm oxigén után kiáltott, hirtelen vettem egy mély levegőt és a tükörre fújtam, melytől… Tovább »

Éjkirálynő folytatás… I. rész Kint zuhogott, az esőcseppek megállíthatatlanul kopogtak az ablaküvegen. Ő ekkor ért haza. Kabátját levetette, belenézett a tükörbe. A víz a hajából lecsorgott a blúzába, a bőrét csiklandozta. Elmosolyodott. Tetszett, amit látott. Vagy mégsem? Fintorodott el hirtelen. Ott! Hajolt közelebb tükörképéhez. Ott! Szinte már megérintette olyan közel hajolt, de ekkor kezét elhúzta… Tovább »